Mindig
érdekes témának találtam a pszichológiát, ezen belül is az emberek viselkedését
tanulmányozó ágat. Talán azért, mert világéletemben sokat foglalkoztam az
emberekkel, arról, mit gondolnak, hogyan érezhetnek. Sokan ezt elvont, esetleg
fölösleges témának tartják, de mégis van néhány olyan dolog, amit hasznos tudni
embertársainkkal kapcsolatban. Ezen dolgok segítségével sokkal egyszerűbben
megérthetjük a másikat, ami - valljuk be - nem túl hátrányos dolog.
Sokszor
kerülünk tanácstalan helyzetbe azzal kapcsolatban, hogy nem igazán tudjuk, egy-egy
emberrel ugyan mit is kellene kezdeni, hogyan kellene hozzáállni bizonyos
dolgaihoz. Ezeket a helyzeteket nagyrészt elkerülhetjük, ha tisztában vagyunk
egy-két alapvető információval vagy épp „trükkel”, például tudunk olvasni a
másik testbeszédéből, arckifejezéséből, vagy következtetünk a hanglejtésből. Ahhoz
viszont, hogy alkalmazni tudjuk ezeket a dolgokat, és könnyebben értsük mások
viselkedését, fontos, hogy előbb saját magunkat ismerjük és értsük.
Luft és Ingham
(1973) modellje arra ad magyarázatot, hogy énünknek, viselkedésünknek két
dimenziója van, amit önmagunkról ismerünk, és amit mások ismernek rólunk. Ennek
alapján rajzolhatjuk meg a JOHARI ablakot, ami a személyiség viselkedésének
négy területét adja.
A nyílt
terület, a személy azon viselkedéseit tartalmazza, amelyeket ő maga ismer, a
vele kapcsolatban lévő személyek szintén. Ilyen pl. név, családi szerepek,
munkahelyi pozíciók stb. nyilak[VBK1]
A „vak” terület
mások által ismert, de az egyén által ismeretlen viselkedésmódokat, cselekvéseket
tartalmaz, pl. a viselkedés furcsaságai.
A „zárt” (rejtett)
terület az egyén előtt ismert, de mások elől elrejtett érzések, gondolatok,
viselkedések.
A „sötét”
terület olyan tulajdonságot jelent, ami az egyén és mások előtt is ismeretlen,
ami a tudattalannal azonosítható.
Ez azt
jelenti, hogy minden személyiségben van olyan terület, amelyet senki nem ismer,
vagy kevéssé megismerhető terület, és olyan is, amit elrejt mások elől. A
folyamatos kapcsolattartás ad lehetőséget arra, hogy megismerjük a másikat,
viselkedésének okait. Ennek segítését szolgálja az empátia.
A
beleéléshez közvetlen kommunikációs kapcsolatra van szükség. Elengedhetetlen a
személyek egymás felé irányuló figyelme, odafordulása. Az empátia lényege tehát
a kommunikáció és a közvetlenség, amelyben a látásnak és a hallásnak jelentős
szerepe van. Segítségével mások érzelmi, hangulati állapotának megragadására
van lehetőség.
Ennél a
résznél tulajdonképpen már helyben is vagyunk, hiszen a kommunikáció által
jobban megismerhetjük a másik ember reakcióit, érzelmeit. Például, elég könnyű
észrevenni, ha valaki dühös. A méreg szinte kizárólag csak a felsőtestre terjed
ki, ilyenkor gyorsabb a légzés, szaporábbá válik a szívverés, ezért könnyű
dühös állapotban kiborulni. Sokaknál ezek a tünetek párosulnak a remegéssel és
az arcpírral is. Ha ezen dolgok akár halvány jelét is észrevesszük valakin
beszélgetés közben, biztosan következtethetünk arra, hogy valami nem épp
odaillőt mondtunk, amin a másik felidegesítette magát. Megelőzhetjük a vitát
vagy a korábban említett kiborulást, ha megpróbálunk javítani a helyzeten.
Bánatos állapotban az ember visszahúzódóvá válik, ilyenkor a karból, valamint a
lábból is kimegy az erő. Sokat segíthetünk másokon és magunkon is, ha tisztában
vagyunk azzal, egyes érzelmeknek milyen fizikai kivetülései vannak.
Az
emberismeret fontossága tehát hatalmas előny és igen hasznos dolog. Nem jár
egyáltalán semmilyen ördöngösséggel, számtalan forrásból, például az
internetről, szakkönyvekből is gyűjthetünk információkat és tanulhatunk. Nagyon
hasznosnak találom az etika órákat is, amiket egyes iskolákban a mai napig
megtartanak. Sok mindent lehet általuk is tanulni. De kezdésnek elég az is, ha
nyitott szemmel járunk, ha kicsit jobban odafigyelünk a környezetünkre, az
emberekre, ezáltal próbálunk jobb emberismerőkké válni.
( Írta Molnár Hannah 11.d)
Irodalomjegyzék
2. Kósáné
Ormai Vera: A mi iskolánk. Bp., IF Alapítvány, 1998
3. Bodnár Gabriella – Simon Péter: A viselkedés pszichológiai alapjai http://moodle.appi.http://moodle.appi.bme.hu/pluginfile.php/16952/mod_resource/content/1/pszichologiai_viselkedes_alapjai.pdf
(Utolsó letöltés: 2014.05.29.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése