Ez lenne az én házidolgozatom rövid
ismertetője Dolgozatom lényege Nagy Sándor,
és az ő leglegendásabb csatái. Emiatt a stratégiája, és a hadserege se maradhat
ki az írásomból.
Sokan úgy hiszik, hogy ez az ember
csak egy görög valaki volt, aki összeszedett valahonnét egy sereget, és elment Ázsiába,
ahol valahogyan győzött, és övé lett a világ. Ezt én, mint aki jobban
utánaolvasott a témában, nagyjából olyan egyszerűsítésnek tartom, mint az „ A gólya
olyan, mint a zsiráf, csak kisebb, és nem hasonlít rá.” Ezt a mondatot is lehet
úgy értelmezni, hogy milyen igaz, és úgy is, hogy ez teljesen értelmetlen…
Általában, aki ezt úgy értelmezi, hogy milyen igaz, az vagy nagyon vicces
kedvében van, vagy nem teljesen van képben, hogy milyen is ez a két állat.
Nos,
Harmadik Alexandrosz valójában makedón volt. Makedónia egy félgörög-félbarbár
királyság volt a mai Görögország, pontosabban a mai Thesszália, és Macedónia
területén. Thesszaloniké, Larissza és Pella (a főváros) már akkor virágzó
városok voltak. Apja II Philipposz (Második Fülöp) volt, aki egyrészt
forradalmasította a falanxot, valamint fiából vérbeli hódítót nevelt, aki
tiszta szívéből táplálta azt az álmát, hogy meghódítsa a nagy perzsa
birodalmat. Mindössze tizenhat éves korában, az első csatájában már a királyi
elit lovasságot vezette, 18 évesen Makedónia királya lett, és 19 évesen már
Kis-Ázsiát hódította. 30 éves korára meghódította Egyiptomot, Föníciát,
Mezopotámiát, a teljes görög területet, a távoli perzsa őshazát, és Indiába is
betört. Majdnem 33 évesen egy betegség miatt Babilonban elhunyt, és halála után
született fiát, IV Alexandroszt, pár évvel később meggyilkolták, így kihalt a
dinasztiája… Életútja
a koronázásával Pellában kezdődött, és a már említett Babilonban fejeződött be.
A második téma a hadsereg, a
stratégia, a sikerének a kulcsa, és a csaták.
Kezdem
rögtön a leghatalmasabb csatájával, a gaugamélai ütközettel. Itt a Katonai
Katasztrófák könyv alapján 47000 makedón, görög, és egyéb szövetséges nézett
szembe a perzsák addigi leghatalmasabb, minimum 200000 (egyes források szerint 800000) fős hadsereggel, ami még a mai
modern korban is hatalmas létszámot jelent. Az ütközetre Mezopotámiában kerül
sor egy kisebb falu mellett, és a makedónok egy heves támadásnak köszönhetően
szétzilálják a brutális emberfölényben levő perzsa hadsereget, amely menekülni
kezd, és összesen körülbelül 10000 perzsa hagyhatja el a csatateret, ami
hatalmas vérfürdőt jelent. A siker kulcsa a falanxban, és az elsöprő erejű
ütköző félnehézlovasságban rejlik, amikkel Alexandrosz megsemmisítően használta
az „ üllő és a pöröly” stratégiát, melyet apja fejlesztett ki még messze
göröghonban. A pöröly a falanx, ami valójában egy nagy lándzsaerdő, ahol kilométereken
át folyamatosan több ezer, négy méter hosszú lándzsa mered az ellenségre,
áthatolhatatlan védőfalat képezve, a pöröly pedig a lovassága, amely szédítő
sebességgel ront neki hátulról az éppen falanx-szal viaskodó ellennek, ezzel
teljesen szétzúzva azt. (Maga a király is mindig a lovasokkal harcolt a csata
sűrűjében.)
Lezárásul, Nagy Sándor egy valóban legendás stratéga, aki meghódította az
akkori világ egy igen jelentős részét, és még ma is, több mint kettőezer évvel
halála után is úgy emlékeznek rá, mint Görögország nagy hősére.
Kertész Ádám
·
Marie-Thérése Davidson – Christian
Heinrich: Nagy Sándor Nyomában, Saxum Kiadó Bt., 2006
·
Kertész István: Nagy Sándor hadinépe,
Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft, Debrecen, 1991
·
Valerio Massimo Manfredi: Egy Álom
Gyermeke, Focus Kiadó, 2003.
·
Valerio Massimo Manfredi: Ámon
Homokdűnéi, Focus Kiadó, 2003.
·
Valerio Massimo Manfredi: A Föld Végső
Határáig, Focus Kiadó, 2003.
·
Chris Mcnab: A Legnagyobb Katonai
Katasztrófák/A Világtörténelem Legsúlyosabb Katonai Vereségei és Kudarcai ,
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008
·
Kelly Devires, Martin Dougherty, Iain
Dickie, Phyllis G. Jestice, Rob S. Price: Az Ókor Nagy Csatái I. E. 1285-I. Sz.
451 Kádestől Catalaunumig, Ventus Libro Kiadó 2008
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése