A Judo több, mint sport

Sokan, ha meglátnak egy fehér kimonóba öltözött embert, egy sportágra gondolnak. Pedig ezek a keleti küzdősportok, mint például, a karate, teakwando, ying-yang-do, aikido, kung-fu stb. más-más célra lettek kifejlesztve, és többnyire különböző technikákból állnak, illetve a ruházatban is felfedezhetünk nagyobb különbségeket.

Azért ezt a témát választottam, és írok róla szívesen, mert jómagam is egy japán küzdősportot űzök, még pedig a judo-t. Kevesen ismerik ezt a sportágat, illetve hallásból sokan csak besorolják a többi fehérruhás küzdősport közé.

Ez a sportág nem rendelkezik hosszú múlttal, de mára elterjedt az egész világon. Az ősi japán jiu-jitsu-ból alakult ki. A XIX. században betiltották a japán nemesi származást jelképező kard használatát, a szamurájok jelképét. Ezután a japán nép kezdett elkényelmesedni és kevesebbet mozogni. Jigoro Kano (1860-1938) az ősi japán harcművészetekkel kezdett el foglalkozni. 22 éves korára elérte az V.dan fokozatot. Több iskolában egymás után tanult harcművészeteket, majd eldöntötte: saját iskolát alapít. A jiu-jitsu sportból kiválasztotta azokat a technikákat, amelyek az emberre nem veszélyesek, és bevezette az eséstanulást. A jiu-jitsu szó „lágy művészetet” jelent, de ezt Kano a judora változtatta meg, ami ugyanezt jelenti, de a „do” szócskával a szellemi útra tette a hangsúlyt. Kano szerint a gyakorlás a tudáshoz vezető út, és ezen az úton szellemi megtisztuláson megy át a művelője. A mai napig láthatjuk a mérkőzések előtt és után a versenyzők egymás iránti tiszteletét. Ez annak köszönhető, hogy Kano a partnert nem ellenfélnek, hanem annak tartotta, aki a tudás elsajátításában segít. Az első intézetét, a Kodokan intézetet 1882-ben alapította meg Tokióban. A sportág mindenki számára elérhetővé vált és 1934-től az iskolában kötelező anyag lett. Ma már több mint 5 millió igazolt versenyző él Japánban. Kano 4 tanítványát küldte szerte az világban, hogy népszerűsítse a sportágat. 1964-re már az Olimpiai Sportágak közé is feljegyezték a judot. Nagyrészt csak férfiak űzték, de 1980-ra már megrendezték az első női világbajnokságot. 1906-ban Sasaki Kichisaburo judomester érkezett Budapestre. 60 fővel kezdte meg a tanfolyamot, de csak 4 fő maradt meg. A mester meg is jegyezte a magyarokról, hogy lusták és türelmetlenek, így sosem fogják elsajátítani ezt a sportágat. A sikertelen kísérlet után 1928-ban Vincze Tibor rendszeres edzéseket kezdett el tartani. 1946-ban létrehozta az első judo szakosztályt. A nevét magyarosította „cselgáncsra”. 1962-ben Dávid Tamás első Európai Bajnokunk lett. 1966 november 25-e a magyar judo „fekete napja”. Ekkora sikerült egy válogatott csapatot összeállítanunk, de szerencsétlenségükre, amikor utaztak ki, Pozsonyban lezuhant a repülőgép, és az egész magyar csapat odaveszett. Ezután egyenesen a Kodokan intézetből jöttek szakemberek, hogy segítsék újra a magas színvonal elérését Magyarországon.

Napjainkban is folytatódik ez az eredményesség. Cselgáncsban szereztünk már 6 olimpiai érmet. A 2012-es londoni olimpián Csernoviczki Éva bronzérmes lett, ő az első magyar női cselgáncsos olimpiai bajnok. Ungvári Miklós pedig ezüstérmes lett. Hazánkban rengeteg reménység edz az elkövetkezendő riói olimpiára, amin nagy eséllyel indulnak sportolóink.

A judo egy maximálisan versenyezhető sportág. A meccsek célja az ellenfél földre vitele, az ott történő lefojtása vagy karjának kifeszítése. A földre vitelt különböző dobástechnikákkal érhetjük el. Ha az ellenfelünket sikerül úgy eldobni, kigáncsolni, hogy végig kontroll alatt tartjuk és teljesen a hátára érkezik, akkor IPPON értékű 10 pontost dobást kapunk, és abban a pillanatban mi nyerjük a mérkőzést. Ha ezt nem sikerül összehozni, WA-ZA-RI vagy YUKO értékű dobást ítélhet meg a bíró. Ekkor nem győzünk rögtön, de a földön van esélyünk az ellenfelet lefojtani, vagy pedig könyökízületét feszíteni. Akin ezt végrehajtjuk, és helyesen, annak 3 kopogással vagy pedig a „maita” japán szóval jeleznie kell ezt a bíró felé. Ekkor is IPPON értékű pontot kapunk, azonnali győzelemmel. A versenyeken már a legkisebb korosztálytól elindulhatunk és a legidősebb korosztályra is van példa. Az judokákat súlycsoport és életkor szerint osztják be.

Amikor meglátunk ilyen versenyzőket észrevehetjük, hogy más-más színű övek vannak rajtuk. Ezek az övszínek azt a célt szolgálják, hogy megkülönböztessék a judoban való jártasságot mind gyakorlatban, mind elméletben. Minden kyu fokozatra vizsgát kell tenni, így lépve a citromsárgától a fekete övig. A fekete öv már dan fokozat. Én most éppen 4 kyu-val rendelkezem, de ebben az évben szeretnék legalább egy kyu-t előre lépni. A vizsgák anyaga elméleti és gyakorlati részből áll, ami egyre nehezebb lesz.

Orvosok mutatták ki, hogy ez egy olyan sportág, amihez a legösszetettebb állóképesség és izomzat szükséges. Én hetente edzek 5 alkalommal két órát, mivel a jó eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen a kemény edzés. Ahogy a mesterem szokta mondani: „Ha egy edzést kihagysz, azt már soha az életben nem tudod bepótolni”. Vagy egy nagyon találó japán mondás az edzésekhez: „Ami nem öl meg, az megerősít.”

A címben olvashatjuk, hogy a judo több mint sport. Ez az én tapasztalatom szerint teljesen igaz. Minden küzdelem előtt és után meghajlunk a másik előtt és kezet fogunk. Ha belépek a dojo-ba (ez a küzdő terem), úgyszintén meg kell hajolnom. A judo a mások iránti tiszteletre, fegyelemre, türelemre tanít, és óriási akaraterőt növel. Ezt magamon is észrevettem, hogy amióta ezt a sportágat űzöm, nagyobb energiával látok neki az előttem álló feladatoknak. Édesapám judoedző, és sok szülő vitte a gyermekét hozzá azzal a panasszal, hogy a gyermeknek rengeteg levezetetlen energiája van, ami sajnos az iskolában a rossz magatartásban nyilvánul meg. A pedagógusok már nem tudtak, mit csinálni a gyermekkel, nagyon rosszul viselkedett és rettentően neveletlen volt. Alig telt el pár hónap, a kisgyerek tanulmányi eredménye rohamosan elkezdett javulni, és a szülőktől jöttek a visszajelzések, hogy nincsen több intő és figyelmeztető. A judo-ban a legfontosabb, hogy tiszteld a másikat, legfőképp a mesteredet .

Ez a sport számomra nagyon fontos. Ajánlanám minden fiatalnak és minden idősebbnek. Ha valaki szeretne teljes testi és lelki fejlődésben részesülni, mindenképp kezdje el űzni. Nem választanék más sportágat. Kedvenc időtöltésemmé vált. Érdemes komolyan venni, hiszen a mai világban egy lázadó tinédzsert - véleményem szerint - egyedül a sport menthet meg.

Vincze Vivien

Forrás:

Nagy György, Ősze Attila: Judo Kyu vizsgák. Kiadja: Magyar Judo Szövetség, 2002

Sasaki Kichisaburo: Djudo, a japán dzsiu-dzsicu tökéletesített módszere, ismeretlen kiadó, 1907